65.Fejezet - Nekem ő az igazi!

Hola Drágák! Vasárnap akartam hozni a részt, de ma hirtelenjében fogott az agyam szóval megírtam a részt. Nézzétek el nekem ha nem lett a legjobb/leghosszabb ugyan is ma délután kezdtem el írni csak. Remélem azért valamennyire tetszeni fog. :) ;) Nem... Igazán nem tudok ehhez mit hozzá fűzni, pedig úgy megszoktam már, hogy valamit mindig mondok nektek, de most valahogy nem megy. És jobb is ha sietek ugyan is MEGINT késő este van és nekem már aludnom kéne, anya szerint. :D De hát ha írni akarok, akkor nem lehet mit tenni ellene. :D
A zene amit választottam, menni fog a részhez, csakúgy, mint a kép is. A képen elég egyszerű is angol szöveg van. /Az igaz szerelemnek sosincs vége/  Ha valaki jobb angolos és pontosan, tökéletesen letudja fordítani, akkor valószínűleg neki is igaza lehet, hiszen én a kis hármas angolommal... Na, de már kezdem feldolgozni négyesre. :D ;)
Igazából úgy veszem közeledünk a Végéhez. Ezt az egyetlen kicsi szót most fájdalmasan grimaszolva nézem. :) De komolyan. Nagyon fáj, hogy az első blogom, a kezdetek kezdete nemsokára befejeződik. Persze, örülök, hogy vége hiszen egy boldog befejezés lesz, amolyan Happy End. De akkor is fáj. Ha akarnám csűrhetném, csavarhatnám, a dolgokat, sőt meg is fordult a fejemben, hogy megtegyem, de... Minek? Ha úgy kell véget érnie, ahogy az már lassan egy éve kipattant a fejemből, hát annak úgy kell lennie. Én maximum még egy húsz részt tudok jósolni neki, de az is elképzelhető, hogy nem lesz annyi. Szeretlek Titeket Drágáim, mára is megvolt a kis írásom nektek, pedig nem terveztem. :) :/

Puszii Drágák! :) <3

U.i.: Szivárvány: Kis Nándis rész. Csak most, csak neked! :D :D ;) <3

-Zene-

65.Fejezet - Nekem ő az igazi!

- Szóval most várja a válaszom. - túr kicsit kínosan nevetve ikrem a hajába. Kitti a pultnál ül és éppen kiönti nekem a szívét, az alig pár méterrel távolabb lévő fiúról. Persze, a többiek ebből semmit sem értenek. Én az ebédet készítem, mert a srácok úgy döntöttek ma nálunk tanyáznak szóval kaját is kell szolgáltatnom nekik.
- És mi lesz a válaszod? - kérdem amint egy tányér van a kezemben, mert már mosogatok, a tegnap megmaradtakból. Eközben Harry mosolyogva jött meg (el kellett menni valamit elintézni) és Kitti mellett támasztotta fejét.
- Bemutatlak a szüleimnek. - közli örömmel, mire nekem kiesik a tányér a kezemből és apró darabokra törik.
- Mi a fasz? - csodálkozik Kitti is.
- Hogy mit csinálsz? - kérdezem Harryt csodálkozva, miközben a seprűhöz lépkedek óvatosan, hogy ne vágjam meg a lábam.
- Bemutatlak a szüleimnek. - ismétli meg ugyan úgy. Na, jó azt hiszem sokkot kaptam. Oké, hogy ismertem Kristóf szüleit, de Anita a tánctanárom volt, az apja pedig... Hát ő még mindig nem kedvel annyira, de az, hogy a fiát leszoktattam a csajozásról azt hiszem magában köszöni nekem egy kicsit.
Megmozdulni sem tudok még mindig a csodálkozástól, ezért is jön hozzám Kitti.
- Add, ezt én feltakarítom. - veszi ki a kezemből a seprűt. Harryhez megyek és kicsit el távolodunk a többiektől, akik mosolyogva néztek minket. Persze, nekik ez vicces...
- Nem korai ez még? - nézek fel zöld szemeibe ajkamat rágva.
- Én nem érzem annak. - vonja meg vállát. - Vagy szerinted az? - vonja össze szemöldökét és biccenti kicsit félre fejét.
- Nem csak... - túrok hajamba zavartan. - Azt hiszem kicsit megijedtem. - mosolygok kínosan.
- Butus vagy. - nevet fel Harry és magához ránt. Ezáltal fogja ő derekam, az én kezeim pedig mellkasán pihennek és szemeibe nézek fel.
- Miért ijedtél meg? - kérdi halkan aranyosan fürkészve az arcom.
- Tudod, így még senki sem jelentette be nekem, hogy bemutat a szüleinek. Úgy értem... Dávid szüleit nem ismertem. Kristóf szüleit pedig igen, hisz Anita a tánctanárom volt. - rágom ajkaimat kellemetlenül. Harry közelebb hajol és gyengéden megcsókol.
- Szerintem egy ilyen aranyos lánynak csak örülni tudnak. Főleg, hogy nem mindenkit mutatok be nekik. - mosolyog rám, amikor elválunk egymástól. Erre én is elmosolyodom és egy rövid puszit nyomok szájára.
- Édeseim! Éhen halok! - kiált nekünk Niall, mire Emily tarkón vágja, jelezve, hogy halkabban. Szegény még mindig nagyon másnapos.
- Asszony! Kaját! - szól már Louis is nekem.
- Asszony? - felvont szemöldökkel nézek amolyan "Ezt te sem gondoltad komolyan" fejjel.
- Édes, Drága, aranyos Sziszi. - mosolyog kisfiúsan, mire én nevetve megyek vissza a konyhába.
- Felhívom anyuékat, hogy holnap számítsanak ránk. - ad az arcomra Harry egy puszit.
- Harold! Megcsalsz? - csap a pultra Louis, mire ő is kap egy tarkón csapást Emilytől.
- Csendesebben! - szól rá Em a fejét masszírozva.

Ebéd után mi lányok kiültünk napozni binikiben amíg a fiúk a medencében vannak.
- Hm, azért még mindig végig nyaldosnám mindannyijuk testét. - mondja halkan Kitti, hogy csak mi hárman, lányok halljuk.
- Te beteg vagy! - nevetek fel. Közelebb megyünk a vízhez, ott hagyva a (szerintem) alvó Emilyt.
- Most miért, te nem? - nevetve kérdi és én is tovább nevetek.
- Mi az a nagy nevetés csajok? - kérdi mosolyogva Liam.
- Kitti mindnyájatok te... - kezdem, de ekkor Kitti nemes egyszerűséggel bele lök a vízben. Prüszkölve a hirtelen víz mennyiségtől, jövök fel a vízből.
- Mit is kezdtél mondani? - teszi csípőre kezeit, és kihívóan felvonja szemöldökét ugyan az a mosoly kíséretében. Már mondanék egy csípős beszólást mikor elkezd csörögni a telefonja. Gyorsan kiszállok a vízből és úgy szólok oda neki még.
- Azt, hogy csörög a telód. - felelek mosolyogva majd rohanok a napozó ágy felé, ahol hagyta a telefonját. Ő is rohanni kezd, mert utálja ha én veszem fel helyette az ő telefonját. Mielőtt kikapná a kezemből felveszem. Láttam, hogy nem ismeretlen a szám szóval mondhattam hozzá beszólást, anélkül, hogy Kitti nagyon beégne.
- Szigeti Kitti telefonja, aki éppen nagyon elfoglalt azzal, hogy a One Direction fiúk testét nyalogatná szívesen. - szólok bele, természetesen angolul, hogy a fiúk is értsék, mire kitör belőlük a röhögés Kitti pedig ég.
- Öhm... Szia Kinga, hallom még elemedben vagy. - szól mosolygós hangon.
- Öhm... Nándi? - vonom össze szemöldököm csodálkozva.
- Igen? - kérdez vissza és hallom hangján, hogy jól szórakozik zavaromon.
- Baszki. - motyogom, és reménykedem benne, hogy nem hallotta meg. - Adom Kittit. - mondom és már nyújtom is a telefont Kittinek.
- Mióta szoktál te vele beszélni? - kérdem értetlenül mielőtt még odaadnám a telefont Kittinek.
- Egy ideje. - vonja meg vállát Kitti és elveszi a telefonját, miközben bement a házba. Összevont szemöldökkel nézek utána, majd pár pillanat múlva a fiúkra vissza.
- Ki volt? - kérdi Liam értetlen arcomat látva.
- Nándi. - mondom csodálkozva.
- Mi? Mit akar Kittitől? - fagy le egy pillanatra Zayn, amint a medence szélén ül.
- Ne aggódj, amióta ismerem én úgy tudom Kingába szerelmes. - inti le Kristóf. Harry ezek hallatán kicsit megfeszül, de amint találkozik tekintetünk arcvonásai ellágyulnak.
- Ez esetben senkinek sem kell félteni a csaját, vagy jövendőbeli csaját. - mosolyog Lou és oldalba böki a kicsit merev Harryt. Harry kapcsol és közelebb jön a medence széléhez. Én is oda megyek és leülök, lábaimat a vízbe lógatva. Kezeit combjaimra teszi és úgy néz mélyen szemeimbe.
- Minden rendben. - mosolyog rám aranyosan, amitől nekem is jobb kedvem lesz.

/Kitti szemszöge/

Nándival a telefon beszélgetés hirtelenjében kicsit zavart lett. Teljesen zavarba volt, és örült is neki, hogy Kingával tudott beszélni egy iciri-picirit.Pedig tényleg nagyon keveset beszéltek, de amint láttam Kinga is zavarban volt még is egy kicsit örült. Harry hiába volt mellette, ismerem a testvérem és gondolatban Kinga most nem éppen Harry karjai között volt. Egészen messze, valahol Békéscsabán. Nem vagyok biztos benne, de mintha Kinga kicsit megingott volna ezáltal. Folyton azt kérdezgette, miután letettük a telefont Nándival, hogy én mit szólok, Harry tényleg mutassa be a szüleinek? Bizonytalan lett egy egészen kicsit. Ezt persze senki nem vette észre, mert egyedül én ismerem hosszú ideje. Ami Nándit illet... Nándi zavarban volt egész végig. És örült is, hogy beszélhetett Kingával, még ha csak kicsit is. Kérdezgetett, hogy milyen New York, de valahogy ő sem volt teljesen mellettem amikor meséltem neki. Mintha őt is elvarázsolták volna.
Ha így folytatják bele fognak halni a bizonytalanságukba... Kis bolondjaim.

A többiek megint leléptek valamerre. Niall kajáért (ki gondolta volna), Liam és Louis valamit elintézni, de nem fejtették ki bővebben, hogy mit. Harry elvitte Kingát romantikázni, Emily pedig oda ment ahol Kristóf most él, vagyis valami Mike-hoz. Kinga szerint jó fej ez a Mike, Dorina testvére, de még nem találkoztam vele.
- Min gondolkozol így, Szépségem? - húz magához Zayn amikor már a kanapén ülünk, megszárítkozva és filmet nézünk. Ketten maradtunk csak, akiknek nem volt programja meg amúgy is úgy vettem észre, hogy Zayn szívesen maradt velem, aminek örülök. Eléggé lehűlt a levegő kint szóval, egy idő után inkább bejöttünk, és jó meleg takarókba beburkolózva, forró csokit iszogatva ültünk a nappaliban a kanapén.
- Kingán és Nándin. - összevont szemöldökkel meredek még mindig magam elé.
- Miért? - kérdi értetlenül.
- Ne, értsd félre én örülök, hogy Kinga Harryvel van, és nem azért mert híresek vagytok hanem mert boldog vele. Viszont Nándival is boldog volt. Sőt, vele boldogabb, és nagyon szerették egymást, persze csak barátilag. És bár tudom, hogy Nándi azóta szerelmes Kingába, amióta ismeri, vagyis hetedikes korunk óta, de azt hiszem Kinga is belé. De ebbe még nem vagyok biztos. Harry is egy imádni való srác, akit Kinga szeret is. Viszont én úgy gondolom, hogy neki Nándi az "igazi". - mosolygok halványan, amint befejeztem a magyarázást.
- Ismerem Hazzát, és abban biztos vagyok én is, hogy neki nem Sziszi az igazi. Már bocsi. - mosolyog ő is halványan. - Nagyszerű a tesód, de Harrynek még nem ő. - rázza fejét elgondolkodva.
- Hát, akkor ebben egyet értünk. - bólintok és visszafordulok a tévé felé. Remélem mihamarabb kiderül, hogy melyiküknek ki is az igazi, mert most hiába szeretik egymást, hogyha nincs meg az a nagyobb szikra. Nándinak két hónap múlva lesz a szülinapja. Úgy tervezem, hogy haza megyek akkor, és magammal akarom rángatni Kingát is. Na meg persze Kristófot, hisz hiányzik az otthoniaknak.

Zaynel Spongyabobot nézünk vagyis szerintem már csak én ugyan is ő elterült a kanapén és lehunyta szemeit. Arcvonásait nézem, amik most valahogy magával ragadtak. Kicsit sötétebb bőrszíne ami mindig is tetszett, nagy szempillái amiket még egy nő is megirigyel, és... és csodálatos ajkai amiket most úgy nézek, mintha az életem múlna tőle. Saját ajkaimba harapok, amint végig nézem még egyszer az alvó fiút, de tekintetem megint megakad száján. Felkelek és a takarómba burkolózva térdelek le feje mellett. Megsimítom óvatosan fejét, és ujjaimmal hajába túrok gyengéden. Közelebb hajolok és apró, alig észrevehető puszikat lehelek arcára, egyre közelebb érve szájához. Ajkainál kicsit habozok, de végül rányomom a sajátjaim, de azt sem erősebben, mint az arcra puszikat. Kelleténél kicsit több ideig tartom ott szám és közben lehunyom szemeim. Póló nincs rajta így teljes rálátást kapok egészen hasa tetejéig, ahonnan már takarója takarja. Másik kezemmel izmos felsőtestét simítom végig óvatosan, majd nyakától lefelé oda is apró puszikat nyomok. Majd ismét visszatérek arcához. Csak nézem, és nézem az arcát mely alvás közben olyan, mint egy angyalé.
Ajkaihoz közeledve ösztönösen nyomom rá jobban szám az övére és lehunyt szemekkel kicsit mozgatni kezdem ajkaim. Egyszer csak bele markol hajamba majd visszacsókol. Erőteljesen mégis gyengéden teszi. Egyik kezemmel még mindig hajába túrok én is miközben jobban hajolok fölé. Zihálva veszem a levegőt, amikor eltávolodunk egymástól.
- Tudod... Elég aranyos volt, ahogy végig pusziltál. - mosolyog rám, mire én elvörösödöm.
- Fent voltál végig? - kérdem halkan.
- Amióta a hajamba túrtál. - bólint szélesen mosolyogva. Fel ül és engem is felhúz, az ölébe ültetve.
- Kapok még egyet? - kérdi pimasz mosollyal. Némi habozás után vállat vonok és megcsókolom. Csókunk egyre hevesebb kezd lenni, már ott tartunk a következő percben, hogy a kanapén eldőltünk, ő pedig felettem van. Amikor derekamról feljebb csúszik keze, pólóm alatt megijedek. Ijedt tekintettel nézek rá, amikor elválunk egy pillanatra.
- Te még nem... - kezdi kérdését, de végül nem folytatja. Fejemet rázom választ adva kérdésére. - Akarod most? - kérdi mélyen szemeimbe nézve. Ezen elgondolkodtam. Le akarok feküdni vele?
- Igen. - bólogatok. - De rettenetesen félek. - teszem hozzá alig hallhatóan.
- Nem kell. Vigyázni fogok rád! - suttogja, de tudom, hogy ez így is lesz. Újra megcsókol és ez folytatódik mind addig, amíg fel nem érünk a szobámba...

- Milyen volt? - suttogja Zayn, amikor karjaiban fekszem, és nem takar minket más csak a takaró.
- Csodás. - hajolok hozzá és apró csókot nyomok szájára. - Minden tökéletes volt! - nézek mélyen szemeibe, és hosszabb csókot adok neki.
- Hihetetlen vagy, tudsz róla? - kérdi ferde mosollyal az arcán.
- Igen, sokan mondták már, de te miért is gondolod így? - kérdezem én is mosolyogva.
- Úgy minden. - von vállat. Mosollyal arcomon bújok vissza mellkasához. - Szeretlek. - teszi hozzá Zayn. Némi vonakodás után válaszolok.
- Én is szeretlek. - mondom és belefúrom arcom nyakához.
- Kitti... - emeli fel arcom gyengéden. - Lennél a barátnőm? - kérdi furcsa csillogással szemeiben. Elmosolyodom kérdése hallatán.
- Tízen kettő éves korom óta erre várok. - felelek boldogan. Zayn felnevet majd újból megcsókol. - Ugye te nem fogsz megcsalni? - szomorúan nézek szemeibe, és bár tudom mi lesz a válasza reménykedem benne, hogy be is tartja.
- Soha! - feleli és szavai őszintén hangzanak. Valamiért el is hiszem neki. - Nekem te vagy az Igazi. - suttogja nekem pedig nagyot dobban szíves mondata hallatán. Ó, te jó ég itt fogok elolvadni a karjai között.
- Ez kölcsönös. - suttogok én is és valóban így gondolom. Nem azért mert kis kamasz korom óta rajongok érte. Nem azért mert híres, hisz' a testvérem is egyre híresebb még is ugyan úgy viselkedem vele. És nem a helyessége miatt. Amiatt érzek így amiért benne van. A szívében. Pár óra nagyobb ismerkedés után megnyílt nekem, és érzékelhető volt a jó szíve. Szeret és én ezt viszonzom.
Nekem ő az Igazi!