2015. február 8., vasárnap

64.Fejezet - Hát ez szuper

Hola Drágák! :D (Elkezdtem ma spanyolul tanulni nézzétek el a hülyeségem) Pont egy hete hoztam új részt, és bár hamarabb szerettem volna hozni, sajnos nem tudtam. Ma fejeztem be a részt, mert sajnos csak a negyede volt megírva, de végül elkészült. Fáradt vagyok, beteg vagyok, és a spanyol szavak/mondatok keverednek a fejemben szóval nem húzom az időt, mennék is.
Jó olvasást édeskéim!
Te amo! :D /Szeretlek/Besos caros! /Puszi Drágák!/ <3

-Zene-


64.Fejezet - Hát ez szuper


Zene. Tánc. Mozdulatok. Erre van most szükségem. Kicsit sok ez nekem hirtelen. De persze ezt kívülről nem mutatom ki. Erősnek mutatom magam. De ez akkor is sok. Nem tudnám pontosan megmondani mi is az a "sok" talán ez az egész ami van.
Emily elhozott a táncstúdióba, ahol ő is szokta tartani az óráit. Kibérelte nekem két és fél órára.
Ha feszült vagyok mindig táncolok. Ez mindig is így volt. Kingának nem mondtam, de én sohasem hagytam abba sem a balettot sem pedig más táncot. Sajnáltam azért ami régen történt vele, de képtelen voltam elhagyni a táncot. Így maradt a titkolózás. Sosem volt ez igazán ínyemre. Az egyetlen ember, aki előtt nem színészkedek, mégis ebben hazudtam neki.
Kitudja mióta vagyok már itt. Kint besötétedett ezért bent felkapcsoltam a villanyt. Nem világította meg teljesen a hatalmas, tükrös termet de nem bántam. Jobban szeretek sötétben táncolni.
Ahogy a Balett keveredik a Hip-Hop-al lehunyt szemekkel élvezem amit csinálok. Imádom a pörgéseket, az ugrásokat egyszerűen az egészet.
Amiért táncoltam és a zene max hangerőn ment nem vettem észre, hogy csörgött a mobilom. Másodjára csöröghetett, amikor felvettem. Nándi volt az.
- Szia! - köszöntem lihegve bele, majd kihangosítottam és úgy kezdtem el tevékenykedni. Semmi kedvem nem volt egy helyben állni a telefonommal a kezemben.
- Szia! - köszön ő is.
- Mi a helyzet? - megyek pár lépést arrébb a telefontól, majd a tükörbe nézve mozdulataim, kezdek el kitalálni egy újabb koreográfiát. Azt hinné az ember, hogy egyszerű, pedig nem annyira.
- Még mindig szenvedsz? - teszem hozzá megmosolyogva saját beszólásfélémet.
- Szerinted? - nevet keserűen a telefonba.
- Miért nem hívod fel? - kérdem és beleteszek a mozdulat sorokba egy forgást.
- Azt mondta ne keressem. Ellőttem már az utolsó utáni lehetőségeimet is Kitti. - sóhajt a végén. Szegénykém mérhetetlenül szerelmes Kingába.
- Nem tudok már segíteni rajtatok. Ha szóba hozlak kerüli a témát, vagy olyan utálattal vagy fájdalommal beszél, hogy azt még hallgatni is fájdalmas. - Fintorgok az egyik beszélgetésünkre vissza gondolva. Pontosabban csakis egyszer beszéltünk Nándiról, de akkor sem mondott el mindent nekem Kinga. Ha Nándi nem lenne valószínűleg semmiről sem tudnék.
- Mindegy. - sóhajt fel szomorúan. - Milyen amúgy? - érdeklődik testvérem felől szeretettel a hangjában.
- Boldog. - itt megállok egy kicsit. - Boldog, de nem teljesen. Azt mutatja száz százalékig boldog, de tudom, hogy csak 97 százalékig. Valami nyomja a lelkét amiről én nem tudok. A minap pedig veszekedett Harryvel, de hamar kibékültek. - megint elkezdek táncolni miután befejeztem.
- Ha meg tudod mi is az a maradék három százalék tájékoztass róla. - nevet fel halkan. Jó hallani, hogy egy kicsit felvidítottam.
- Oké. - mosolygok, amit ő nem láthat. - Nem csinálsz semmi őrültséget, amíg távol vagyok, ugye? - kérdezem a biztonság kedvéért.
- Ne aggódj az eszem azért még a helyén van. - nevet még jobban.
- Hülye röhögésedet hallva kételkedem benne. - nevetek én is. Ezután le kellett tennünk, mert ő ment... tulajdonképpen nem tudom hova. Mindegy is. Nekem is lejárt az időm így megindultam "haza". Pontosabban Kingához.

- Sziasztok! - köszönök jó kedvűen amikor bemegyek.
- Meg kell szoknom még ezt az ikerséget. - kicsit összezavartan rázza fejét Liam amikor bemegyek a házba. Kingával csak összemosolygunk. Ez amolyan testvéri-összenézés volt.
- Tudtátok, hogy van medencétek? - jön be a hátsó ajtón Niall egyik kezével kifelé mutatva, a másikban pedig egy fagyi van.
- Igen. - bólogat Emily - Mivel a mi házunk már felfedeztük. - mosolyog.
- Nagyon késő van egy kis medencézéshez? - nézek telefonomra, hogy megnézzem az időt. Kilenc óra múlt.
- Édes, itt sosincs késő az ilyenekhez. - karolja át vállam Zayn. Mozdulatától kicsit elpirulok.
- Van bikinid? - fordul felém Kinga.
- Nincs. Vehetek tőled? - kérdem mosolyogva, mert már tudom melyiket fogom "ellopni" tőle.
- Persze. - vonja meg a vállát én pedig megindulok fel.
- De a fekete csini az enyém! - kiállt utánam.
- Oké. - kiálltok vissza. Amúgy sem azt akartam felvenni. Kicsit kellett csak keresnem a cuccai között már meg is találtam. Egyszerű kék volt, felső részén pedig egy lánc volt a "pánt". Elég szexi egy darab volt, ezért is ez volt a kedvencem.
Miután átvettem mosolyogva rohantam le. A többiek is kimentek már, de még mindig mindenki a napozó ágyakon üldögélt. Még a fiúk is. Ez furcsa volt, de hát engem még ez sem tart vissza. Kimentem, majd az ajtótól szaladtam neki a medencébe.
- Ágyúgolyó! - kiáltottam majd bele csapódtam. Mikor felbukkantam a vízből nevetve figyeltem a többieket. Kicsit eláztattam őket csobbanásommal.
- Most mondjam azt, hogy már megszoktam? - mosolyog Kinga, aki nem lett vizes ugyan is arrébb húzódott még időben.
- Zayn! Gyere, mondani szeretnék valamit. - mondom a hozzám legközelebb lévő embernek. Zayn mosolyogva guggol le mellém. Én sunyi mosollyal arcomon, megragadom a karját és berántom magam mellé. Csodálkozó arccal bukkan fel a víz alól.
- Tönkre vágtad a hajam. - fintorog egyet, de mikor bele túrok fekete hajába elmosolyodik. - Ezért meglakolsz asszony! - mondja amin én csak nevetek. A többiek bementek átöltözni így ketten maradtunk kint Zaynel a vízben. Magához rántott, átkarolta a vállam, majd lebukott velem a víz alá. Csodálkozva figyeltem ezeket még a víz alatt is. A víz alatt viszont olyan történt amire nem számítottam. Zayn szája még ha egy pillanatra is, de az enyémen volt. Csodálkozó arccal bukkantam ki a víz alól.
- Ez mi... - kérdem csodálkozva.
- Ne haragudj, tudom nem kellett volna! - zavartan vakarja tarkóját és kerüli a szem kontaktust.
- Nem, semmi gond, ne aggódj! - mosolygok rá, és megfogom kezét. Ő is elmosolyodik.
- Na, mi van ti is szerelmesek? - jön ki nagy mosollyal arcán Kinga. Én csak ráöltöm nyelvem Zayn azonban behúzza őt is a vízbe. Ezzel kezdetét vette a mi kis zárt körüli medencés bulink.

A zenék max hangerőn mentek, mi pedig hol a lakásban voltunk, hol a medencénél. Némi alkohol is előkerült a srácoknak köszönhetően.
- Uramisten Kinga! Ez a mi dalunk. - kissé spiccesen nevetek, amikor meghallom az egyik legkedvencebb dalunk.
- Tudom! - kezd el táncolni Kinga vigyorogva. Azt hiszem ő volt a legrészegebb közülünk. Bár... Ahogy elnézem Emilyt ő durvábban ivott. Felállok én is és Kingával elkezdünk táncolni. Nem lépéseket, csak a zenének átadva magunkat ringatjuk csípőinket, ezzel kicsit kínozva a srácokat. Kinga egyszer csak felkapott egy üveg whisky-t és jól meghúzza. Kissé csodálkozva nézem őt, még nem igen láttam a testvérem így. De végül vállat vonva én is meghúzom a nekem felajánlott alkoholt.
- Na, jó én ezt nem bírom. - áll fel Harry és magához rántja a nevetgélő Kingát. Magához préseli és úgy csókolja meg. Csendesen nevetve fordultam el tőlük, és egyedül táncoltam tovább.
- Ne már, direkt kínzol minket? - szól rám a kényelmetlenül fészkelő Zayn. A zene átváltott egy másikra pedig én ezzel is megvoltam elégedve. Felismerve a zenét lassan sétáltam Zaynhez gonoszan mosolyogva.
- Nem tudom, szerinted direkt kínozlak titeket? - kérdezem csípőmet tovább tekerve előtte. Hangom lágy, szexis és csábos.
- Minden valószínűleg! - ragadja meg csípőm.
- Nana! Mindent a szemnek, semmit a kéznek! - nevetve csapkodom kezeit, de erőtlen kezeimmel hiába. Végül el enged én pedig kicsit távolabb megyek és folytatom. Jobban tekerem csípőm miután ittam egy kicsit még. A már megszáradt bikinimbe vagyok még mindig csakúgy mint a másik kettő lány és a fiúkon sincs csak a fürdőgatyájuk.
- Kérlek! - Karok fogják a már alig mozgó csípőm, és forró leheletet érzek nyakamnál, amikor Zayn suttogva kérlel.
- Mit szeretnél Zayni? - fordítom el kicsit fejem és hátra nyúlva bele túrok hajába. Halkan kuncog becézését hallva.
- Téged. - leheli amint puszilgatni kezdi nyakam.
- Azért még dolgoznod kell egy kicsit. - suttogva beszélek én is és lehunyom szemeim.
- Akarlak. Most. - puszilgat továbbra is. Nem tudom, hogy ha nem ittam volna ennyit, akkor is csak kuncognék ezen, de nem számít.
- Nem. - rázom meg fejem.
- Kérlek! - kezével kicsi köröket rajzol hasamon.
- Nem Zayn! - mondom határozottan. Zayn felsóhajt és abba hagyja a puszilgatást.
- Hm, akkor majd máskor. - nevet aranyosan felembe.
- Most viszont - távolodom el tőle, és elbotorkálok az alkoholos asztalhoz. - Élvezem a szingliséget és iszok! - mondom ezt már hangosabban majd meghúzom az egyik kis poharat, amiben nem tudom már mi volt.
- Hát, te hülye vagy! - nevet rajtam Louis.
- Tudom, de élvezem! - tartom fel a Kingától elkunyizott whisky-t és bele iszok.
- Tőlem örökölte. - mondja Kinga majd koccintunk az üvegeinkkel. Utána Kingával újra elkezdtünk táncolni.
- Én ezt nem bírom tovább nézni! - áll Kinga elé Harry, majd felkapja ölébe Kingát. Ő Harry dereka köré fonja lábait és megcsókolják egymást. Ezután felmennek az emeletre. Nem, nem akarom tudni mit csinálnak most, de mindenki tudja szerintem. Emily társult hozzám és táncoltunk. A csaj még durvább, mint józanon.
Egy idő után Liam, Louis és Niall kidőlt bent a házban. Pontosan nem tudom hol, de ha tudtam volna se értem volna fel ésszel. Emily és Kristóf is felmentek az emeletre, de a lány állapotát nézve csak aludtak szerintem. A medencében az egyik szivacs ágyon feküdve néztem az eget, alkoholos üveggel a kezemben. Már nem igen tudom mi volt az.
- Hát te Hercegnő? - kuncog Zayn az egyik napozó ágyon kifeküdve.
- Várom a hercegem. - nevetek fejemét félig felé fordítva. Zayn felkelt, majd miután beszállt a vízbe mellém úszott.
- Add azt ide. - nyújtja kezét az üvegért, amit én oda adok neki. - Kicsit sokat ittál édes, nem gondolod? - kuncog rajtam, én pedig kiöltöm rá a nyelvem.
- Mit szólnál hozzá, ha kijózanítanálak? - kaján vigyor terül el arcán.
- Köszönöm, de inkább maradok részeg. - fordítom el fejem.
- Tudod... Örülök, hogy megismertem Kingát. - Felvont szemöldökkel nézek vissza rá. - Ezáltal téged is megismerhettelek. - teszi hozzá, amitől nekem mosolyognom kell.
- Aranyos vagy! - túrok bele kicsit fekete hajába.

                                                                                * * *

Fejfájással keltem fel. Ami még a tegnap este után oké is lenne. Viszont a mellettem fekvő fekete hajú srác, aki derekamat öleli álmában, az már kevésbé. Kb. az este háromnegyede kiesik. Elnézve magunkat kétlem, hogy bármi is történt volna. Közelsége és összegabalyodott lábaink kicsit más jelekre utal.
Óvatosan, hogy ne ébresszem fel Zaynt, keltem fel mellőle és indultam meg a földszintre lábujjhegyen. A ház még csendes vagyis nincs fent senki csak én. A konyhánál a pulton alvó Niall-el találtam szembe magam. Úgy értem, nem teljesen feküdt rajta, csak felsőtestével. Liam a kanapén, mellette a földön Louis aludt. A házban pedig összevissza alkoholos üvegek hevertek. Kinéztem az üveg ajtón és a medence mellett is találtam italok üvegeit. Ez megmagyarázza a fejfájást. Fáradt vagyok ezért vissza megyek az újdonsült szobámba. Zayn még mindig édesen aludt. Vissza másztam mellé, mire ő elkezdett mocorogni kicsit. Ébredezni kezdett.
- Css, aludj még. - suttogok, arcát gyengéden megsimítva. Zayn megragad és szorosan húz magához. Nem ellenkezem ölelésétől, helyette kezemet rárakom rajtam pihenő kezére és lehunyom szemeim.
- Hercegnőm. - suttogja alig hallhatóan. Megszólításán elmosolyodom és jobban hozzá bújok.
- Fent vagy Édes? - suttogva kérdi.
- Igen. - felelek mosolyogva. - És fáj a fejem. Úgy nagyjából mi történt tegnap este? - kérdezem és megint megpróbálok vissza emlékezni.
- Mire emlékszel? - kicsit mintha szomorú lenne a hangja.
- Kingával elkezdtünk táncolni, ittunk és nagyjából ennyi.
- Hát... Miután olyannyira tekergetted az imádni való csípődet, táncoltunk, iszogattunk, és beszélgettünk egy kicsit. - nevet csendesen nyakamnál.
- Ugye nem feküdtünk le? - fordulok felé félig, rémülten.
- Kértelek rá, de végül mikor azt mondtam majd máskor, te nem feleltél rá. Reménykedem benne, hogy ez egy igennek számít. - puszilja meg nyakam. - Aztán a testvéred és Hazza elmentek szobára, Niall kajálás közben kiütötte magát, Liam és Louis pedig a nappaliban aludtak el. Emily és Kristóf is felmentek. Majd maradtunk csak mi. - csendese megint felnevet és ismét kapok egy puszit nyakamhoz. És elkezdtem józanodni utána.
- Innen már emlékszem. Az viszont kiesett, hogy, hogyan kerültünk fel a szobába. - összeráncolt szemöldökkel néztem magam elé.
- Hát az nekem is. - nevet fel. - Sikerült rávenned, hogy megigyunk még egy whisky-t szóval nem tudom. - vonja meg vállait.
- Wáo. Sikerült rávennem a nagy Zayn Malikot, hogy igyon velem whiskey-t és utána még velem is aludt. Mivel érdemeltem ki, hogy az a srác akiért öt éve sóvárgok a képernyőn keresztül, most mellettem fekszik? Egy szál bokszerban. - fordulok teljesen felé nagy mosollyal az arcomon. Kinyitja eddig csukott állapotban lévő szemeit és rám néz.
- Hm hízelgő, hogy tizenkét éves korod óta utánam sóvárogsz.  - pimasz mosoly terül el arcán.
- Hm hízelgő, hogy itt fekszel mellettem. - suttogom közelebb hajolva arcához, eközben kezemmel végig simítok egészen nyaka aljától, kockás hasáig. Igen, határozottan izmos, kockás.
- Örülök, hogy most találkoztunk és nem négy éve a koncerteteken, amin voltam. - nevetek csendesen, vissza gondolva a tizenhárom éves énemre.
- Voltál koncertünkön? - csodálkozik el egy pillanatra.
- Még szép. - nevetek bólogatva kezem pedig még mindig mellkasára tapad.
- És miért is örülsz, hogy nem akkor találkoztunk? - néz rám azzal az aranyos mosolyával.
- Először is tizenhárom évesen is jól néztem ki, de nem annyira mint most. - egy önelégült mosoly terül el arcomon. - Másodszor pedig te akkor voltál tizenhét éves. Akkor azért az a korkülönbség túl nagy lett volna. - Zayn eközben egy hajtincsemmel játszadozik.
- És megoldható, hogy most már ne legyen túl nagy a kor különbség? Már mint téged nem zavar, hogy én vagyok 22 te pedig csak 17, ami valljuk be még igen csak tini. - néz szemeimbe.
- A te hülye fejedhez pont megfelel egy tini. - forgatom szemeim.
- Egy szexi, dögös tini. - mosolyog rám pimaszan.
- Áá szóval csak a dögösségem miatt kellek? - játszok sértődést, ami színészi tehetségem miatt elég élethűre sikerült.
- Nem, dehogyis! Ne hara...
- Nem haragszom, te buta. - nevetve szakítom félbe és adok puszit az arcára. - Na, és szerinted miért is kéne egy tininek egy olyan vén trotty, mint te? - húzom az agyát, de azért mosolygok.
- Mert ez a vén trotty a kedvenc bandádból a kedvenced. - néz rám kiskutya szemekkel, amiket annyira szeretek.
- Ezt honnan veszed? - kérdezem tőle.
- Nem így van? - kérdez vissza.
- A kedvencem Louis. - rázom meg a fejem - Az ő hangját szeretem a legjobban. Viszont te is mindig a kedvencem voltál. Nem tudom miért. - vonok itt vállat - Talán a szép szemeid miatt. - nézek barna íriszeibe mélyen, mire Zayn végre elmosolyodik.
- Olyan aranyos vagy! - puszilja meg homlokom. Én is ezt mondtam neki tegnap este.
- Menjünk le. Ha jól hallom a többiek is felkeltek már. - mondja majd fel kelek az ágyból. Nyújtózkodom egyet, és miután ezt megtetten felvont szemöldökkel nézem a még mindig ágyban fekvő, nagyon mosolygó fiút.
- Nem jössz? - kérdezem meg.
- Nem. - rázza fejét még mindig mosolyogva. - Túl jó a műsor. - teszi hozzá, majd nekem leesik. Még mindig bikiniben vagyok és nyújtózkodtam. Nem vagyok szégyenlős, ezért is csípőre tett kezekkel fordulok felé. Megnyalja ajkait és úgy mér végig.
- Élvezd ki, mert nem fogsz többször így látni. - gonoszan mosolyogva mutatok végig magamon. Zayn közelebb jön és magára ránt.
- Dehogynem. - suttogja fülembe miközben rajta fekszem. Majd hirtelen érzem, hogy bikinim felső részének hátul a kapcsa már nincs becsatolva.
- Zayn! - mondom kicsit rémülten. Oké, hogy oda meg vissza vagyok érte csakúgy, mint énekesért, barátként, de ennek nagyon nincs itt az ideje.
- Nyugalom Kitti. - suttogja fülembe, majd kicsit felnevet és visszacsatolja.
- Ez meg mire volt jó? - ülök fel dühösen miután megbizonyosodtam róla, hogy visszacsatolta.
- Kíváncsi voltam a reakciódra. - vonja meg vállait.
- A reakciómra? - hangom dühösségem miatt egy szinttel magasabbra csúszott. - Még is mit hittél? Hogy majd ha kicsatolod a bikinim én rögtön lefekszem veled? - állok fel és összefonom karjaim magam előtt.
- Nem ez volt a célom. Csak szimplán, hogy mit szólsz hozzá. - áll meg velem szembe.
- Rohadék vagy, tudod? - kérdezem rezzenéstelen arccal.
- Tudom. - húzza ajkait féloldalas mosolyra. - De neked pont ez tetszik. - von magához, de én elfordítom fejem tőle. Persze, hogy ez tetszik benne, de ezt nem fogom bevallani neki.
- Kérlek, Kitti. - hangja szomorú lesz, amire már oda kapom fejem. Magasabb nálam szóval, hogy szemeibe tudjak nézni, fel kell emelnem fejem egy kicsit.
- Akkor is rohadék vagy! És hülye. - csapom homlokon egy kicsit.
- És neked akkor is tetszik ez. - önelégült mosolya megint elterül arcán.
- Persze, hogy tetszik. - forgatom szemeim mosolyogva. Homlokon puszil majd megindul az ajtó felé. Utána nézve, alsó ajkamba harapok (elszoktam ezt Kingától) és úgy nézek utána.
- Mi az? - kérdi mikor rájön, hogy mennyire nézem őt.
- Csak arra gondoltam mennyi álmom is teljesült pár nap alatt. Ráadásul azt néztem, hogy nem photoshopoltak e téged a képeket vagy videókon. De rá jöttem, hogy nem. - ajkamat harapdálva figyeltem, hogy közelebb jön hozzám.
- Menjünk le, mielőtt tényleg felavatnánk ezt az ágyat. - suttogja fülemhez hajolva.
- Mint mondtad te is tini vagyok. Vannak általános félelmeim, amiket nem ártana ha nem minden mondatodhoz kapcsolódna. - határozottan mondom, pedig belül egy kicsit félek ettől.
- Rendben, sajnálom. - néz rám kölyök kutya szemekkel. Elmosolyodom és egy puszit adva neki megyünk le. A konyhában a többiek is ott voltak és egyikük sem tűnt túl fittnek.
-Pá...
- Ha ki mered mondani én lelőlek! - szakít félbe Kinga.
- Pálinkás jó reggelt! - hadarom el majd vigyorogva fordulok Kinga felé.
- Ez a második eset, hogy másnap miután ittunk ilyet mondtál. Emlékszel legutóbb, mivel kínoztalak mikor így köszöntél? - vonja fel egyik szemöldökét és gonoszan mosolyog.
- Ne merd! - teszem fel ujjam.
- Nem teszem meg, egy feltétellel. - alkudozik - Jártok? - utal Zaynre és rám és átváltunk magyarra.
- Az gáz ha nem tudom? - kérdem elhúzott szájjal.
- Igen, az határozottan gáz. - nevet kicsit lesajnálóan Kristóf, akinek kezében egy bögre van kávéval.
- Tök mindegy csak valaki adjon kávét. - mondom immár angolul közben sóhajtva ülök fel Emily mellé.
- És tubicáim mit csináltatok miután mi elmentünk aludni? - kérdi Emily.
- Megittunk egy üveg whisky-t majd elmentünk aludni. - vonom meg a vállam.
- Ki, mire emlékszik? Mert én semmire. - nevet fel Louis Niall pedig egyetértően bólogat mellette.
- Meddig van meg? - kérdezi Kristóf tőlük.
- Hát... Nekem addig, hogy Kitti olyan szexin táncolt, aztán bejöttem kajálni, ittam és ennyi. - mondja Niall.
- Mert utána bealudtál. - nevet rajta Liam. - Louisal együtt. - folytatja.
- Te mikor ütötted ki magad? - kérdi ásítva Emily.
- Nem ittam annyit, mint ti szóval miután Louis elaludt a kanapén és legurult róla, én felfeküdtem a helyére és elaludtam. - vonja meg vállait Liam.
- Ma nem kell bemennetek a táncot tanulni? - kérdi hirtelen Harry. Emily fájdalmasan nyögött és fejét a pultra ejtette.
- Egyikünk sincs olyan állapotban, hogy táncoljunk. - fájdalmasan mosolyog Kinga. Kinga elkezdett mindenkinek csinálni kávét, akinek eddig nem volt, mi pedig addig szenvedtünk. Louis és Niall a nappaliba mentek, hogy tévét nézzenek, Liam pedig fejét a pultra hajtva aludt azt hiszem. Harry Kingát hátulról ölelve állt, Kinga pedig Harry mellkasának dőlt. Emily Kristóf ölében szenvedett. Kétségkívül ő ivott a legtöbbet.
Én csak ültem és néztem ki a fejemből. Ezért is nem vettem észre, hogy Zayn mögém jön. Arra viszont már felfigyeltem, hogy egyszer csak átölel hátulról, és bele puszil nyakamba.
- Jártok? - kérdi Kinga újból.
- Nem tudom.
- Kérdezd meg.
- Az tök gáz lenne, maradj már!
- Hogy-hogy nem tudod?
- Nem beszéltük, hogy járunk vagy sem. És...
- És?
- És még nem is csókolt meg.
- Még nem csókolóztatok?
- döbben le teljesen.
- Nem. Szerinted ilyenkor most mi van?
- Könyörgöm Zayn, mond már meg, hogy jártok vagy sem, mert ha tovább folytatják én bele halok. - fogja fejét Kristóf. Gondolom ő sem volt teljesen józan tegnap.
- Erről tudtatok ennyit beszélni? - nevet csendesen Harry.
- Lányok vagyunk. - vonja meg vállát Kinga. - Mindenről tudunk beszélni. - adja meg a választ.
- Visszatérve rátok. - néz ránk Kinga. - Jártok? - teszi fel a kérdést immár harmadjára csak ma.
- Nem tudom. Járunk? - néz rám érdeklődve Zayn.
- Ha tudnám valószínűleg nem beszéltem volna ennyit Kingával. - forgatom szemeim.
- Na, amíg ti ezt megbeszélitek megyek valami normális külsőt ölteni magamra. - indul meg az emeletre Kinga és magával húzza Harryt. Jelentőség teljesen néz Kristófra, mivel Emily egy ideje már nem figyel.Liam pedig hortyogva aludt.
- Mi meg... Csak szimplán megyünk. - vonja meg vállát Kristóf és Emilyvel elmennek.
- Járunk? - kérdi meg érdeklődve Zayn.
- Nem tudom. - rágom alsó ajkam.
- Hogy-hogy egyikünk sem tudja? - ráncolja szemöldökét Zayn.
- Hát... Nem beszéltünk erről, nem történt semmi, és még csak nem is csókolóztunk. - vonok vállat.
- Nem csókolóztunk még? - csodálkozik el Zayn.
- Nem. - rázom fejem. És bár legszívesebben elpirulva hajtanám le fejem, pirulás nélkül nézek egyenesen szemeibe.
- Totál úgy emlékeztem, hogy megcsókoltalak tegnap. - néz el a semmibe, gondolkozva.
- Én nem tudok róla. - rázom fejemet.
- És... Járnál velem? - kérdezi aranyosan mosolyogva.
- Beszéljük meg ezt akkor amikor kevésbé vagyok másnapos, és a fejem se fáj ennyire. - mondom ő pedig bólint egyet.
- Basszus, hogy ti milyen bénák vagytok. - fejét rázva jön hozzánk Emily. - Édeseim. - karolja át Zayn és engem is. - Hulla fáradt vagyok és másnapos. Ráadásul öt percen belül menni fogok hányni. De még így is látom, amit ti nem. Te - néz Zaynre - szereted őt. Te - fordul most felém - szereted őt. Vagy legalább is rajongsz érte, de hamarosan úgy is szerelmes leszel belé. - legyint egyet. - Akkor mi itt a gond? - tárja szét karjait. - Ha most megbocsájtotok, megyek kihányom magam. - mondja és már rohan is.
- Van valami igazság abban amit mond. - néz szemeimbe Zayn.
- Mégis azért a napvégéig átgondolhatnám? - nézek szemeibe most először szégyenlősen.
- Természetesen. - bólint majd puszit adva arcomra mosolyogva távozik. Gondolkozom, gondolkozom de semmire sem jutok. Egyszerűen nem tudom.
Hát ez szuper.

3 megjegyzés: