Táncoslány 14.és 15. fejezet

Október 8. kedd

Reggel már csak Kitti feküdt mellettem, vagy is én mellette, mert ugye az ő szobájában aludtunk el. Komolyan, ez a nap unalmasabb nem is lehetett volna! Első két órában a drogokról meg ilyenekről tartottak előadást, hogy az milyen rossz meg ilyenek...Ezen a legtöbben bealudtak. Én a telefonomon neteztem. Aztán megint két órán keresztül szintén valami előadás volt. Az, hogy miről szólt arról fogalmunk sincs! Senki sem figyelt.  Aztán volt egy tesink, amin fociztunk (engem a tesi tanár fel akart menteni a tesi alól, de én ellenkeztem végül tesizhettem) aztán ebédszünet volt, amin a többiekkel azt beszéltük, hogy ki fog járni erre a táncra, ami szombaton volt. Kiderült, hogy az osztályból nem csak Kitti és én fogunk járni, ha nem Szeli, Réka, Virág, Ági, Tina, és Bence fog járni.Osztályon kívül Ákos (nincs szerencsém vele az biztos!) Alexa (na, még

jobb) és Dávid fog járni. (A fiúk azt mondták, hogy ők nem biztos) Aztán egy matekunk, és még egy tesink. Otthon senki nem volt otthon úgy, hogy felmentem a szobámba tanulni egy kóla és egy csomag chips társaságában. Kitti utánam kb fél órával jött. Gondolom, még csavarogtak a lányokkal a városban nem tudom.

Aztán kb négykor Anyu, Anita és Anikó is haza jött. Dani és Alinával olyan öt óra környékén. Anitáék vacsora előtt mentek el olyan háromnegyed hat körül. Kittivel meg néztük a The Vampire Diariest és utána mentünk is aludni.

Október 9. szerda

Két osztályfőnökivel kezdtük úgy, hogy a fiúk tomboltak (zenét üvöltöttek, ők maguk is üvöltöztek, és Réka is üvöltözött, hogy fogják már be… Na, igen. Nálunk ilyen egy reggel.) Az első oszt.fő.-i óra kb csak minden és mindenki üvöltözött. A második már nyugodtabban telt. Én átküldöztem Szeli mellé, Kitti meg Réka mellé, amíg mi csöndben elrajzolgattunk és beszélgettünk addig Dorogi próbált valamit mondani kevés sikerrel. Ja, amúgy akkor Virág is csöndben rajzolgatott, a fiúk össze vissza beszélgettek valami filmről, Ági Viki mellé ült, Tina meg beteg lett és nem jött suliba. Utána volt még két irodalmunk egy matek utána meg ebédszünet volt. Irodalmon a tanár nem volt itt ezért azt csináltunk mit akartunk. Vagy is mi így gondoltuk. Csak aztán bejött Jánosi tanárnő (igen megint ő...)

- Milyen órátok van?- kérdezte a tanárnő.

- Irodalom tanárnő. - mondta Dóri.

- És hol van akkor Futó tanárnő?-

- Az előbb ment el, azt mondta mindjárt jön. - mondta pontosabban hazudott egy hatalmasat Bence.

- Jól van megúsztátok!- dünnyögte az orra alatt a tanárnő.

- Úúú de hülye vagy már!- fordult hátra Kitti Bencéhez. A fiúk ezen csak röhögtek. Ahogy akarják. Ha Jánosi tanárnő megtudja, hogy Bence hazudott akkor ő fog büntetést kapni. Két matekon már vissza akartam ülni a helyemre mikor a tanárnő belépett. És ha a tanárnő belép, akkor már mindenkinek a helyén kell ülni (mivel az igazgató helyettes ezért betartjuk, amit mond!) Csak, hogy volt egy kis bibi. Hogy én nem a helyemen ültem!!Választhattam vagy gyorsan átszaladok a helyemre az összes cuccommal (székkel táskával mindennel) vagy Szeli mellett maradok. Na, inkább az utóbbit választottam. Ahogy Kitti is mivel ő is Réka mellett maradt.

-A két Szigeti miért nem a helyén ül?- kérdezte a tanárnő mikor már elkezdett a táblára írni.(az a pletyka megy a suliba, hogy hátul is van szeme...)

-Őhm... mert...- kezdtem volna improvizálni.

- Azért tanárnő mert az osztályfőnökünk azt mondta, hogy mi üljünk ide. - mondta Kitti helyettem improvizálva.

- Miért is?- kérdezte a tanárnő közben megfordult és Kittire nézett.

- Azt nem tudom tanárnő. - mondta Kitti tök nyugodtan, ártatlanul pislogva. Ez a lány valami fantasztikus! Én tökre idegeskedtem ő meg szemrebbenés nélkül elintézte. Mikor ezt lerendeztük és a tanárnő megint elkezdett a táblára írni Kitti hátra adott egy papírt. Ez volt rá írva:

"Majd emlékeztess, hogy az oszt.fő.-vel ezt beszéljük meg!"

"Oks." írtam neki vissza. Szóval így telt el a matekunk. Ebédszünetben miután fociztunk az udvaron. Utána volt egy infónk, amit nehezen, de túléltünk.

-Komolyan ezek a tanárok már mekkora faarcok!- mondta Nándi kifele jövet a suliból. Ja, igen ő azért mérgelődött, mert egyik tanár sem röhögött azokon a poénokon, amiket mondott...Pedig tényleg viccesek voltak...Kittivel mikor haza értünk mind a ketten gyorsan felszaladtunk a szobánkba és rekordidő alatt megcsináltuk a leckét. Mert hát ugye nem felejtettük el, hogy fél négykor kezdődök a tánc. Kb háromnegyed óra alatt megcsináltuk a leckét. Még volt kb két óránk...Ennyi időpont elég volt mind a kettőnknek, hogy elkészüljünk. Elsőnek a ruhát választottuk ki, amiben Alina szívesen segített. Én a rózsaszín Converse cipőmet vettem fel, egy fekete leggings, rá egy tök

szép szürke- rózsaszín- lila lábszármelegítő, egy ujjatlan póló, fölé egy halvány rózsaszín fél vállas lengébb póló, és egy olyan rózsaszínes-pirosos színű cipzáras pulcsi, amire rá volt írva, hogy: I Love Dance. 

Mikor ki jöttem a szobámból Kitti is pont akkor jött ki.

- Úúú de jól nézel ki!- mondta.

- Köszi, de te se panaszkodhatsz!!- mondtam neki, mert tényleg nagyon jól nézett ki!Ő egy fekete Converse cipőbe, szürke leggings, feketés-lilás színű lábszármelegítő, rózsaszín ujjatlan póló, fölé fekete fél vállas póló, a pulcsi meg tengerkék féle színű volt

és az volt rá írva, hogy Dance.

- Véletlenül nem Alina segített választani a ruhák közül?- kérdeztem mert magunktól ilyen egyformán nem öltözünk össze.

- De, neked is?- kérdezte mosolyogva.

- Aha, szerinted kell sminkelni?-

- Én azért egy szempilla spirált feldobok. - mondta és közben megindult a fürdő szobába.

- Ja, azt én is. - mondtam és utána mentem. Miután készen lettünk a sminkel el is indultunk. A hajunk mind a kettőnknek fel volt gumizva.

-A suliba van ez amúgy?- kérdezte Kitti

- Aha - mondtam közben felvettem a dzsekim.

- Szerintetek elmehetek megnézni, hogy mit csináltok?- kérdezte Alina.

- Szerintem, ja. - mondta Kitti.

- Szerintem is. - mondtam.

- Akkor várjatok, meg két perc és itt vagyok!- mondta és felszaladt a szobájába. Komolyan kb tényleg két perc és készen volt. Fekete testre simuló póló gyöngyökből ki volt rakva rajta egy szív, a pulcsija tengerkék (komolyan már Kittinek is van Alinának és még is az én kedvenc színem, a tengerkék még sincs ilyen színű ruhám... Most már nekem is be kell szereznem egy ilyen színű rucit) farmer, és ő is Conversebe volt. A haja felgumizva a sminkje (ami azelőtt is rajta volt már) az füstös volt. Az utat végig beszélgettük, hogy vajon milyen lehet a tánctanár, meg, hogy vannak-e gyerekei. Alina erre a témára le is csapott, hogy hogyha van egy vele egykorú helyes fia az az „övé”.

Mikor megérkeztünk a suli előtt már ott volt Szeli, Szeli nővére Niki, Réka, Alexa és Bence.

- Sziasztok. Szia, Alina, hogy vagy?- kérdezte Niki.

- Köszi, jól vagyok. - mondta mosolyogva Alina Nikinek. Aztán a többiekről is elkezdtünk beszélgetni arról, amiről mi már kitárgyaltunk útközben.

- Én csak annyit kérek, hogy kérdezzétek ki, hogy nincs-e véletlenül egy húsz éves helyes fia. - mondta nevetve Niki.

- Nana arra én csapok rá Nikcsi nem te!- mondta szintén nevetve Alina. Ja, Alina azért "Nikcsizte" le Nikit, mert ők általánosban és gimiben is nagyon jó barátnők voltak és még most is eléggé jó barátnők.

- Amíg ti megbeszélitek, hogy kié legyen, a lehet, hogy nem is létező srác addig mi bemegyünk és beiratkozunk. - mondta Kitti. Aztán elindultunk be és a két nagyobb lány is jött velünk. Na, de mikor bementünk a terembe... (balett is van a suliba itt szoktak próbálni...Hát úgy látszik most már mi is és van nagytükör) na de mikor bementünk a terembe volt ám nagy csodálkozás!!!Amikor bementünk már ment egy zene (Eminem - The Monster ft. Rihanna) és Dávid táncolt rá (inkább mondanám olyan utcai tánc félének tűnt) Ez még semmi! Mert ezen még nem kell annyira csodálkozni, mert Dávid mondta, hogy jönni fog táncra. Na, csak az volt a bökkenő, hogy mögötte a székeknél volt még egy Dávid! De most komolyan!

- Most vagy én vagyok a hülye vagy ott tényleg kettő Dávid van!- mondta Alexa.

- Te amúgy is az van, de amúgy, ja tényleg kettő van. - mondta Kitti. (Hát nem túlzottan kedvelik egymást.)

- Gyertek csak!- mondta kedvesen egy fekete hajú vékony nő. Mindnyájan bementünk.

- Na, szóval engem Anitának hívnak, ő pedig itt a fiam Kristóf. - mutatott a nő egy helyes srácra.(Anitának hívják. Ugyan úgy, mint Bálint feleségét.)

Szóval Nikinek és Alinak nincs szerencséje, mert a srác lehetett olyan tizenhat éves. Miközben mi is bemutatkoztunk én közben a "két Dávidot" néztem. Az egyik úgy volt felöltözve, ahogyan az én Dávidom a másik meg olyan Doriánosan... Na, ne! Nem, nem, nem! Biztos, hogy az nem Dorián!Ááá ez hülyeség. Dávid mondta volna, ha lenne egy ikertestvére! Bár...Doriánt még sosem láttam a baseball sapkája nélkül, a nap szemüvege nélkül is csak egyszer egy pillanatra és kész...

-Jól van, ez még elintézem, addig ti üljetek le. - mondta Anita. Mi addig leültünk, amíg Anita talán Doriánnal beszélt, aztán Kristóf újra indította zenét, ami akkor ment mikor bementünk és talán Dorián elkezdett táncolni megint és komolyan valami ultra jó!!Közben Dávid mellém ült.

- Őőő...Hát...El akartam mondani már...Hogy...Dorián tulajdon képpen nem csak a testvérem, hanem az ikertestvérem. - mondta Dávid.

- Hát mondjuk nem ártott volna elmondanod!- mondtam neki és még most sem néztem, rá mert ezért mérges vagyok, ha vagy hazudnak, nekem vagy nem mondanak meg olyat, amiről tudnom kéne!

- Igen tudom! És tényleg nagyon sajnálom!!- mondta majd felé fordított a vállamnál fogva. Utána már a szemébe néztem és láttam, a szemében, hogy tényleg megbánta, hogy nem mondta el. Aztán elmosolyodtam, jelezve, hogy megbékéltem. Ő ezt értette is és megölelt.

- Amúgy tök jól táncol!- mondtam miután elengedett és néztem tovább Dorián táncát.

- Ja. - mondta ő is.

- Te is ilyen jól tudsz?- kérdeztem megint rá nézve.

- Őőő hát nem mondanám. -

- Akkor, hogy, hogy eljöttél?-

- Csak Doriánt kísértem el. -

- Te Kinga. Ki ez a helyes srác? Még csak most jöttem úgy, hogy nem tudom. - mondta Réka nővére, aki tizenhét éves és mellém ült le.

- A-a! Felejtsd el Vivi, ő az enyém. - mondta Kitti kettővel arrébb.

- Ő a tánctanár, Anita fia Kristóf. - mondtam közben Vivinek.

- Na és aki táncol? - kérdezte Vivi.

- Az Dorián. Dávid ikertesója. - mondtam neki közben hátrébb dőltem, hogy lássa Vivi Dávidot.

- Aszta. Hallod Kitti tiéd lehetne a jóképű táncolós srác, enyém meg a Kristóf. - mondta Vivi.

- Miért pont enyém legyen Dorián?- kérdezte Kitti

- Egyrészt mert akkor te és Kinga is ugye ikrek vagytok és ők is... Meg amúgy is Dorián nem néz ki olyan jól, mint Kristóf!-

- Őőő...Vivi nem zavar, hogy az iker tesója itt ül?- kérdeztem.

- Ja, bocs!- mondta Vivi
- A most már tudom, hogy Réka a bunkóságát kitől örökölte. – mondta alig hallhatóan Kitti.

- Semmi gond. - mondta Dávid mosolyogva.

- Jó, nem mondom Dorián is jól néz ki. - mondta Kitti

- Csak? - kérdezte Vivi.

- Nincs csak. Jól néz ki és kész. Sőt. Tök helyes. - erre mind a hárman lányok Doriánra néztünk. Hát... Én nekem olyan volt, mint ha Dávidra néztem volna csak más

ruhában...Egy fekete testre tapadós trikó volt rajta egy fekete farmer, és sportcipő.

- Te Dávid miért van a tesód mindig feketébe?- kérdezte Kitti.

- Fogalmam sincs! Gondolom, mert tetszik neki ez a szín. - mondta Dávid.

- Aha. Ez olyan emó féleség. - mondta Kitti.

- Kittikém nehogy szerelmes legyél még a végén. - mondta mosolyogva Vivi.

- Mi? Nem! Dehogy is! -

- Jól van, álljatok be úgy ahogy akartok. - mondta egyszer csak Anita. - Meg vagytok? Rendben akkor kezdjük elsőnek egy könnyűvel. Ezzel fog kiderülni, hogy ki mennyire tud jól táncolni! - miután megmutatta én rögtön utána tudtam is csinálni, mert tök könnyű volt.

- Rendben van. Látom, te tudod-mondta nekem Anita, mosolyogva. Aztán, meg mutatta még egyszer azt már mindenki tudta csinálni. Még mutatott kettő nyolcadot (nyolcadokban számolunk)

- Jól van ügyesek voltatok! - mondta a végén Anita. A két fiú még végig nézte a táncóránkat úgy, hogy mikor végeztünk haza kísértek minket. Csak Kittire kellett még várni egy kicsit mivel, hogy Kristóffal beszélgetett. Mikor végül sikerült elrángatnom őt Kristóftól (Ha jól láttam az arcán ő is megkönnyebbült.) el is indultunk haza. Dávidot és Doriánt már jobban meglehetett különböztetni, mert Doriánon már rajta volt a baseball sapka. És az a vicces, hogy Kittinek Kristóf nem volt elég ezért rávetette magát szegény Doriánra.

- Szegény Dorián! Kitti rá vetette ám magát! - mondtam Dávidnak Kittiék mögött.

- Hallom ám!- mondta nekünk hátra Kitti. Ezen elmosolyodtunk Dáviddal.

- Ezen ne csodálkozz! Ezt tőlem örökölte!- mondta Alina mellettem sétálva.

- Köszi, Alina!- mondta Kitti megint.

- Kitti ne hallgatózz, inkább foglalkozz Doriánnal. - mondta már Dávid is. - Szegényre rá fér. - tette még hozzá.

- Ezt hogy érted?- kérdeztük egyszerre Kittivel csak ő meg is állt, mint ahogyan én is.

- Sehogy!- mondta Dávid helyett Dorián. Mi Kittivel magyarázatot várva Dávidra néztünk, de tőle aztán várhattuk. Mert ő csak meg vonta a vállát és tovább ment... Na, mindegy. Közben Doriánnal is jobban meg ismerkedtünk és tök rendes! Az este további része dög unalom volt! De komolyan. Halálosan uncsi. De a tánc...! Na, a táncot azt imádtam!