61.Fejezet - Több mint tökéletes

Sziasztok Drágák! :) Leszek olyan aranyos és hozom nektek a kövi részt! :D Igaz rövid lett, de elég tartalmas szerintem. Most Kitti szemszögéből is írtam, és hát igyekeztem úgy írni, ahogyan egy maga fajta lány gondolkozik.. Olvastam egy blogban, hogy valaki úgy írja a szereplőket, hogy egy általa ismert személyt próbál összerakni. Nos, nekem ez nem jutott eszembe, amikor elkezdtem, így szerintem elég "Kingás" lett a gondolkodása.
Nem sűrűn fog előfordulni, hogy más szemszögéből írok, csak nagyon ritkán.
A ikrek egyébként Emily Rudd és hát róla sajnos elég kevés a Gif (mozgókép) szóval ezért is hoztam csak egyetlen egyet, pedig amikor az van, hogy "/Kitti szemszöge/" oda is Gif-et akartam... Ez van. :)
Nem is lenne nagyon mit mondanom még.
Talán csak annyit még, hogy valami tud blogokba kódokat? Pl.: a képek lekerekítése ha ráviszed az egeret, meg különböző modulok hozzá adása, amik jók is. Fontos lenne! Előre is köszönöm, aki tud!! :) <3Puszii Drágák, ígérem a kövi rész hosszabb lesz. :) <3
U.i.: Az első zenét nagyon imádom! Most kezdtem el hozzá tanulni egy tök jó kis táncot! :) Elég nehéznek tűnik első ránézésre, de szerintem megbirkózom vele :D ;) Chachi Gonzales egy táncát szeretném megtanulni videón keresztül :3  <3

-Zene-

61.Fejezet - Több mint tökéletes

- Elmegyek kicsit a táncterembe. - adok csókot Harry szájára, a konyhában ülve.
- Miért? - néz rám bociszemekkel.
- Általában az emberek azért járnak tánctermekbe, hogy táncoljanak. - nevetek csendesen. Harry eközben telefonját nyomkodta, de most összeráncolt szemöldökkel nézte azt.
- Mi az? - nézek bele telefonjába én is. A Twitteren volt és egy rajongó üzenetét olvasta. Pontosabban több rajongó üzenetét.
StylesGirl: Harry, Édes ugye nem igaz, hogy azzal a magyar cafkával jársz?
BeaMia: Harry te nem járhatsz mással csak velem!
MissStyles: Csajok, hát persze, hogy nem jár Harry azzal a csajjal! Biztos nem süllyed le ahhoz a csajhoz.
Az üzeneteket látva eléggé ledöbbentem.
- Hé, Sziszi nyugi! Ne foglalkozz velük! - ölel magához Harry.
- Nem, semmi gond nincsen. - rázom fejem, és minden színészi tehetségem össze szedtem, de azt hiszem sikertelen volt. Harry szemei felcsillantak, mint akinek eszébe jutott valami. Megcsókolt, és ha jól hallottam megörökítette csókunk.
- Mit csinálsz? - nevetek, amikor eltávolodunk egymástól.
- Elkészítettem az első közös képünk. - nevet ő is.
- Ari vagy, de én most megyek. - mosolygok rá - Csak egy órára megyek el! - mondom szomorú arca láttán. Kis győzködés és felvidítás után sikerült elindulnom a terembe. Amikor megérkeztem a terembe csipogott a telefonom jelezve, hogy valaki akit követek Twitteren, tweetelt. Megnyitottam, mert Harry írt ki valamit. Miután megnéztem, hatalmas mosoly terült szét arcomon, és mérhetetlenül boldog voltam. Mert nekem van a legaranyosabb barátom!

Azoknak, akik még nem tudják: Nekem van a
legcsodálatosabb barátnőm és szeretem!

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

/Kitti szemszöge/
 -Zene- 

- Szóval veszekedtetek? - kérdeztem, és bele ittam még forró kakaómba. Nándinál voltam, és fent a szobájában kakaóztunk. Nándi most nincs a legjobb állapotban. Elmesélte, hogy mi történt New Yorkban. Tudtam, hogy elmegy, mert bocsánatot akart kérni Kingától, de ő nem volt hajlandó vele beszélni, amit meg is értek egy kicsit. Aztán ott találkozott Kristóffal, (aki fogalmam sincs miért volt ott) és Harryvel (vele nincs semmi gondom) nagyon mérges lett, szóval a bocsánatkérésből újabb veszekedés lett. Olyan kis szerencsétlenek, szegénykék.
- Igen. - bólogat bögréjébe bele nézve. Nem igazán nézett a szemembe egész idő alatt.
- És most konkrétan miért is? - kérdezem reménykedve, hogy jobban kifejti mint az előbb. Beszélni sincs nagyon kedve.
- Ott volt az a két idióta, és én meg nagyon mérges lettem. Hisz' Kristóf is megbántotta pedig én szóltam előre neki. Most meg ott van a sztárocska. - fintorog és a "sztárocska" szót gúnyosan mondja.
- Mi a gond Harryvel? - tettetek értetlenséged, de már sejtem a választ.
- Ő is megfogja bántani, mert olyan fajta mint Kristóf. - mondja szomorkásan.
- Mi van ha nem? Mi van ha Kingának ő az igazi? - Minél több mondatot, gondolatot próbálok kihúzni belőle. Elég nehéz feladat volt eddig, de most már jobban megeredt a nyelve.
- Biztosan nem ő az! - rázza fejét. - Nem lehet ő. - suttogja szinte már kétségbe esetten.
- Ezt most azért gondolod így mert szereted, vagy mert valóban így gondolod? -
- Is-is. - sóhajt egy nagyot.
- Szerinted miért csókolt meg mielőtt elment? - kérdeztem rá, ami már régóta fúrta az oldalam. Ezt sem Kinga mesélte el, hanem Nándi. Kinga mostanában már nem mond el ilyeneket...
- Óóó ha én azt tudnám! - dől el az ágyán. - Fogalmam sincs. Pedig nagyon szeretném tudni! - sóhajt fel.
- Túlságosan szereted őt. Tudod, hogy nem fog már haza jönni. Ő már ott él, ott van az élete. - simítom meg karját együtt érzően.
- Nem érdekelne ha nem lenne itt. Mennék vele csak tudjam, hogy szeret. - húzza el száját. Ó, ha tudná, hogy amúgy szereti őt csak még Kinga sem tudja. Szeretik egymást ez egyértelmű. Csak, hogy amíg Nándi ezt be is vallja, Kinga még saját magának sem vallja be. Pedig milyen kis aranyosak lennének együtt. Most csak kínlódnak.
Harry is tökéletesen passzol Kingához, de én Nándinak jobban örülnék. Harry aranyos, meg kedves és hát azt is hozzá kell tennem, hogy a One Direction egyik énekese!!! Két okból kifolyólag örülök Kinga kapcsolatának. Az egyik, mert boldog, a másik pedig, hogy ezáltal én is boldog lehetek, mert találkozhatok a srácokkal. Bár kétlem, hogy a közel jövőben eltudnék menni New Yorkba, de remélem nem sokára igen.
- Szerintem idővel rá fog jönni, hogy téged szeret. - válaszolok kizökkenve a gondolataimból.
- Hogy lehet, hogy a ti kapcsolatotok Doriánnal olyan tökéletes? Már, mint még egyszer sem veszekedtetek.- mondja miközben felül. Nem reagálok rá másképp csak megvonom a vállam.
Ezt a témát ennyivel le is zártuk. Kingáról is csak pár mondatot ejtettünk aztán inkább tereltük a témát.
Én elindultam Doriánhoz, ő pedig elmondása szerint maradt otthon punnyadni. Dorián anyukája engedett be, és mondta, hogy nyugodtan menjek csak fel a szobájába. Elég jól kijövök az anyukájával is szóval ez tényleg több, mint tökéletes. Ez a gondolat rögtön szétfoszlik, amikor bemegyek a szobájába. Mellkasomba hihetetlenül nagy fájdalom csap, amikor azt látom, hogy a legjobb barátnőm, és a fiúm egy ágyban fekszik úgy, hogy nem takarja őket más csak is a takaró.
- Kitti megmagyarázom... - néz rám aggódva Szeli. Nem mondok semmit csak megfordulok és elrohanok.
- Kitti! - hallom még egy ideig Dorián hangját mögülem, de aztán elhalkul, amikor gyorsabban futok.
Figyeltem az útnál, hogy ne üssön el semmi, mert azért az kicsit gáz lenne, hogy ma engedtek ki, de már mennék is vissza.
Futottam hazáig, de eszembe jutott még idejében, hogy nem akarom, hogy kérdezősködjenek. A kapuban álltam csak meg. Vagy tíz percig csak álltam, hogy egyenletes legyen a légzésem, hajamat elrendeztem szebbre, ruhámat is megigazítottam, és a könnyeket is ki töröltem a szememből. Mosolyt erőltetve arcomra mentem be a házba.
- Hogy van Nándi? - kérdi Alina a konyhában tüsténkedve.
- Elfogadható állapotban, bár eléggé össze van törve. - Ahogyan én is. De persze, ezt már csak gondolatban tettem hozzá.
- Majd jobban lesz. - mosolyog kedvesen nővérem, én pedig ugyan úgy mosolyogva bólogatok.
- A szobámban leszek. - indulok meg normálisan a szobámba. Egészen amíg be nem csuktam a szobám ajtaját már belülről és zártam azt be, színészkedtem. Ezért egy hatalmas ötöst adtam magamnak színészetből... Azonban amikor beértem a szobámba lerogytam a földre az ajtóm előtt, és csak sírtam. Átadtam magamat a fájdalomnak, amit ők ketten okoztak. Persze, nem hagytam figyelmen kívül, hogy telefonom megállás nélkül rezeg. Mind végig ők ketten hívtam. Dorián és Szelina. Viszont az utolsó hívás Kinga volt. Ha nem veszem fel rájön, hogy valami gebasz van. Össze szedtem magam (ismét) és felvettem.
- Szia csajszi! - köszönök vidámságot tettetve.
- Szia, miújság? - kérdi őszinte boldogsággal.
- Semmi. Reggel kiengedtek a kórházból, aztán Nándival voltam. - mondom neki. Direkt hozom szóba Nándit, hiszen a veszekedést is nem Kingától tudtam meg hanem Nánditól.
- Aha, értem... - motyogja a vonal túlsó végén. Hátam mögött kopognak az ajtón.
- Kitti! - szól halkan, rekedtes hangon Dorián az ajtó másik oldalán. Lehunyt szemekkel sóhajtok majd felállok és kitárom az ajtót.
- Képzeld Kinga. A napokban megyek hozzád New Yorkba. - mondom bár szavaimat inkább Doriánnak címeztem. Szemeibe nézve, gúnyosan mosolyogva csaptam rá az ajtót.
- Ez szuper! - mondja vidáman Kinga. Még mondogat valamit, de nem figyeltem oda. Csak azon járt az agyam egész végig, amit láttam. Sírni nem igazán bírtam már, és nem is akartam. Csak hagyjanak békén ez az egyetlen kérésem.