Táncoslány 4.fejezet

Szeptember 5 péntek

Na, a kólát még szerencse, hogy este bent hagytam a polcomon, mert reggel igencsak jól jött mivel, hogy enyhén szólva kicsit későn aludtam el (kb. fél egykor).Reggel unokahúgom (pontosabban fél unoka húgunk, mert féltestvérünk kislánya) ébresztett, ami kicsit fura volt, mert hogy ők Pécsen laknak. Úgy, hogy azt hittem elsőnek, hogy álmodom. Aztán mikor Anikó unokahúgom mellett láttam Kittit rájöttem, hogy nem álmodom és, hogy nem csak én jártam így, ráadásul Kitti ilyenkor még aludni szokott, én viszont nem csak szokatlan volt, mert nem igazán fekszem le ilyen későn. Anikót azért mosolyogva köszöntöttem, mert annak ellenére, hogy nagyon fáradt vagyok még akkor is szerettem lát-ni, mert hát azért szeretem!! Miután elkészültünk Kittivel (most kivételesen együtt készülődtünk a fürdőszobába, vagyis együtt csináltuk meg a hajunkat és sminkeltük ki magunkat) elindultunk a suliba. Út közben nem beszélgettünk, mert fáradtak voltunk, és aggódtunk Alináért (mint kiderült Anikóék is azért jöttek, hogy megtudják, hogy van Alina).  Mielőtt a sulihoz értünk volna bementünk egy boltba, hogy vegyünk kólát hát, ha felébredünk tőle. A sulinál Ági, Szeli és Réka rögtön oda szaladtak hozzánk, és meg kérdezték, hogy van Alina.

- Hát...- Kittit megint elkapta a zokogás, de most nagyjából visszatartotta.

- Meg kellet műteni különben meghalt, volna. Még most se lehet tudni, hogy túléli...- itt már nekem is nehezebb volt ki mondani az utolsó szavakat. Ági át ölelte a vállamat úgy vigasztalt. Kittit nem ölelte át senki, mert tudják, hogy ha sír vagy mérges, akkor nem szereti, ha hozzá érnek. De azért Szeli megpróbálta kevés sikerrel...Kitti lerázta magáról Szeli kezét.

- Minden rendben lesz, ne aggódjatok! - Nyugtatott minket Réka. Én bólintottam, és mikor felemeltem a tekintetem akkor vettem észre, hogy valaki néz minket. Nem tudtam ki azért Ágit kérdeztem meg.

- Ez meg ki?-

- Ez? Egy tizenegyedikes új srác. Az a neve, hogy Dávid.

- Khm!- Hallottam egy direkt köhögést Kitti felől, és meg bökött a könyökével.

- Maradj már! – Súgtam oda neki. A lányok elmentek a büfébe egy kis kaját venni.

- Menj már oda hozzá! - Mondta Kitti nekem mikor az összes lány elment.

- Hagyjál már! Nem is ismerem!-

- Tegnap este viszont…-

- Tegnap este csak fáradt voltam és kész! - vágtam a szavába.

- De...-

- Nincs de! Egyszer beszéltünk csak tegnap írt SMS-t és én visszaírtam neki és kész-

- Nincs igazad! Ha ezen az alapon lenne, minden akkor nem ismerkednénk meg az új dolgokkal! Amik igen fontosak az életben! - Miután befejezte a mondandóját bement a lányok után. Sóhajtottam egyet és épp meg akartam indulni én is utánuk mikor valaki az utamat állta. Dávid volt az.

- Szia-köszönt, mosolyogva.

- Szia-köszöntem, vissza szint úgy mosolyogva.

- Ugye Kingának hívnak, jól tudom?-

- Igen annak, és téged meg Dávidnak ugye?-

- Igen. Hogy van a nővéred?-

- Köszi, hát nem valami jól, megműtötték, de azért most már egy fokkal jobban van, mint tegnap.

- Jobbulást neki!-

- Kinga jössz... Ja, semmi meg van. - Láttam Kitti vigyorgó arcát mikor kikiabált nekem az ajtón. És mielőtt Dávid megfordulhatott volna rám kacsintott. Én viszont ennél gonoszabb vagyok!

- Kitti jó, hogy itt vagy gyere csak! - Kitti értetlen és égő arccal lejött a lépcsőn és mellém állt kicsit velem szembe és egy kicsit Dáviddal szembe is.

- Dávid, bemutatom az én drága aranyos ikertesómat, Kittit. - mondtam vigyorogva.

- Hello- mondta Dávid.

- Szia. Őőő... én akkor most megyek. Sziasztok, jó szórakozást!- És vigyorogva elment.

- Szerintem én is megyek! - Mondtam Dávidnak.

- Oké majd beszélünk-

- Oké, szia-

- Szia.- bent Ákos ki kérdezett bent, hogy ki volt akivel kint beszéltem. Őszintén megvallva eléggé idegesített, hogy ennyire kérdezősködik.

Mikor becsengettek bejött a terembe a matek tanár, amin elég sokan meg lepődtünk.

- Már elnézést, de most Történelem óránk lenne! - Mondta Dóri.

- Igen én is tudok róla Dóra. De a Történelem tanárotok kórházban van és lesz egy ideig. - Felelte a tanárnő.

- Mert? Mi van a tanár bával?- Kérdezte Nándi, ezen egy páran felnevettek a tanárnő viszont nem és szikrákat szóró szemmel válaszolt Nándinak.

- Kicsit több tiszteletet Nándor!-

- Elnézést tanárnő, de megtudhatnánk, hogy miért van kórházba a Tanár úr amiért nem tudunk tovább menni az anyaggal? - Kérdezte Dóri

- Azért mert tegnap autó balesete volt. - Monda a tanárnő.

- Juuuj szegény!- Mondta Virág- És túléli?-

- Nem tudom Virág! Talán menny be és kérdezd meg!- azzal megfogta a táskáját és kiment a teremből tanárnő.

- Szuper lyukas óránk van!- Kiabálta Csabi. Aztán nekünk is leesett, hogy tényleg lyukas óránk van és ezért én Szelihez át ültem, ő hozzá hátra fordult Réka mellé pedig Kitti ült. A fiúk úgy ültek, hogy Ádámhoz hátra fordult Csabi, Ádám mellé ült le Bence, Csabi mellé meg Zoli ült. Viki Ági mellé ült, Virág mögöttünk rajzolgatott Dóri meg magától tovább ment az anyaggal és tovább olvasta a töri könyvet. Nándi elsőnek a fiúkhoz ült, de azt megunta és végül oda ült hozzánk a pad végére. A fiúk kapcsoltak be zenét (vagyis inkább majd hogy nem üvöltették) amikor belépett Jánosi tanárnő (Hála a jó égnek minket nem tanít)

- Mi van itt?!-

- Hát tanárnő, ahogy én észrevettem szerintem egy lyukas óra. - mondta Bence

- De amúgy már csak egy kis chip és kóla hiányzik és egy jó kis buli lesz-mondta Nándi.

- Nálam van 6 kóla- mondta Ági.

- Nálam 4 kóla és 2 hagymás chips- mondtam.

- Nálam 2 fanta és 2 Pepsi- mondta Szeli. Nándi elkezdett kutakodni a táskájába majd felmutatott három zacskó chipset.

- Jaa tényleg nekem is még van chipsem- mondta

-Miért van mindenkinél ennyi chips és kóla vagy fanta?- kérdezte Dóri körbe fordulva.

-ELÉG!! - ordította el magát a tanárnő, akiről meg is felétkeztünk, hogy ott van. - Most azonnal mindenki tegye el az ennivalóját és az inni valójukat! És a zenét is kapcsolja ki valaki! - Fejezte be a mondandóját. Majd Bence ki is kapcsolta a zenét, szerintem az, hogy összeültünk nem vette észre a tanárnő. Úgy hogy mikor ki ment kicsit halkabban, de újra elkezdtünk zenét hallgatni és a chipset meg a kólákat és a kettő fantákat is elővettük. Nagyon jó volt ez az óra és a másik három is mert a második óra elmaradt a harmadik és a negyedik órán meg valami előadás volt amin az iskola nagy része nem figyelt mert vagy telefonozott vagy pedig beszélgettek vagy elaludtak. Mi Kittivel és Szelivel telefonoztunk közben beszélgettünk. A nap további részében nem volt nagyon semmi irodalomból Petőfi Sándorból lefeleltem ötösre.

Hazafelé menet egyedül mentem, mert Kittinek még nyelvtan korrepetálása volt. Otthon mikor elmeséltem mi volt a suliba anyu nem nagyon örült, hogy első két órán a kettő töri helyett "züllöttünk" ahogyan ő mondta. A további magyarázás helyett inkább azt mondtam, hogy felmegyek a szobámba tanulni, mert sok a tanulni való angolból. Ami igaz is volt, úgy hogy mikor felmentem el is kezdtem tanulni. Amikor végeztem a telefonom elkezdett rezegni mivel le volt némítva, egy SMS jött Szelitől, hogy mennyek fel Facebookra. Az ágyról elvettem a leptopomat és be is jelentkeztem. Rögtön rám is írt másolom:

Szelina: Ma első négy órába fényképeztem egy párat.

Én: Úúú az jó! Akkor küld át őket!

Szelina: Ok pill.

Két perc múlva már át is küldte és el is kezdtem nézni őket. Szerintem jók lettek! Az egyiket pl.: Kittinek mutatok valamit a telefonomon és

ő eléggé értetlen fejet vág, mellettünk meg Nándi röhög, hogy milyen fejet vág Kitti. Egy másikon meg Nóri olvas, én Rékával, Kittivel, és Bencével a háta mögött értetlen fejet vágunk. Vagy például még az is le lett fényképezve, amikor Jánosi tanárnő bejött a terembe és ordítozott. Az egyiken meg mikor a Nándi, Bence, és a Csabi a megrágott csipszet, kólával vegyítve mutatta, Kittinek és Szelinek, a lányok természetesen undorodva nézték. Vagy még volt egy olyan is amikor mind az öt fiú harmadik és negyedik órában az előadáson aludtak. Még volt egy pár, de a legjobban az tetszett, amikor mindannyian, az egész osztály rajta van. Azt be is állítottam rögtön a leptopomon háttérképemnek.

Én: Úúú ezek tök jók! :)

Szelina: Jah szerintem is:)

Én: Na, mennem kell majd beszélünk, szia

Szelina: Okés szijaa :)

Aztán kijelentkeztem, mert mentünk be a korházba Alinához. Mikor beértünk hozzá akkor már magánál volt, de nem volt olyan jól. Még eléggé gyenge. Mi Kittivel (aki időközben megjött a korrepetálásból) bementünk hozzá, amíg anyu megkereste Alina dokiját, hogy beszéljen vele.

Kb. másfél órát voltunk ott, aztán haza mentünk. Otthon megnéztem a Facebookomat és azt vettem észre, hogy egy bejelölésem van. Dávid jelölt be. Szeli fent volt már Face-en azért rá írtam másolom:

Én: Sziaa na találd ki, hogy ki jelölt be :)

Szelina: Nem tom' ha elmondod, akkor meg tudom :)

Én: A Dávid

Szelina: Úúú és visszajelölted? :)

Én: Aham :)

Szelina: Jááj tee :)

Még beszéltünk egy jó ideig aztán mondta, hogy mennie kell, mert a nővérével bemennek a városba. Miután elköszöntünk én lementem hátha találok valakit itthon. De csak a kutyánk Málna volt itthon velem. Ja amúgy a kutyánk neve Málna kb. kettő éve kaptam Beagle fajta. Arra emlékszem, hogy Kitti azt mondta, hogy Rékáékhoz ment át, de arra nem emlékszem, hogy anyu mit mondott hova megy. Dani meg gondolom a haverjaival valahol elvan...Aztán kivettem egy kólát a hűtőből és Málnával együtt felmentem a szobámba. Az interneten kerestem egy jó filmet, de nem nagyon találtam, úgy, hogy maradtam a Twilight-nál. Úgy se láttam még csak az első részből kb. tíz percet. Szeliék szerint jó film. Málna lefeküdt mellém az ágyba és együtt néztük a filmet. Úgy látszott, hogy élvezi. Amikor a második rész kerestem, hogy azt is

megnézzük akkor szerintem bealudt. De mikor elindítottam a második részt akkor rögtön felpattant a feje a mancsáról (mert ugye a fejét a mancsára tette) és nézte tovább mellettem.

-Várj egy kicsit Málnus hozok valami kaját meg valami innivalót. - mondtam neki és megállítottam a filmet. (És igen egy kutyának beszéltem.) Ő is felpattant és jött velem le. Míg én csináltam kettő nutellás kenyeret és kihalásztam a hőtökből egy üveges fantát (változatosság kedvéért, és azért is, mert nem volt több kóla) és elindultam felfelé a lépcsőn. Málna persze rendületlenül mellettem jött. Tök kis cukorborsó volt! Mikor kényelembe helyeztük magunkat mind a ketten, elindítottam a filmet. Amíg néztük azon gondolkodtam, hogy vajon Dávid miért olyan kedves meg minden mikor nem is ismerjük egymást nagyon. Még gondolkoztam ilyeneken amikor az zökkentett ki a gondolataimból, hogy Málna leakarja nyúlni a másik nutellás kenyeremet. Oda adtam neki és néztük tovább a filmet. Körülbelül olyan 5 óra környékén Kitti haza ért Rékáéktól.

- Cső megjöttem!- hallottam Kitti hangját lentről.

- Cső- kiabáltam le neki én is, aztán Málnával lementünk hozzá.

- Anyu?-

- Nem tudom pedig mondta, hogy hová megy csak elfelejtettem. -

- Pedig neked jó a memóriád Kingus. - mondta Kitti és rám kacsintott vigyorogva.

- Hahaha. Csináljak valami kaját?-

- Nem kösz én már ettem. -

- Amúgy nem tudod, hogy hol vannak Anikóék? -

- Nem én is akartam már kérdezni, de nem tudom-

- Szuper azt se tudjuk, hogy Ani-ék hol vannak és azt se, hogy anyu hol van... -

- Nyugi. - mondta Kitti és oda sétált a hűtőhöz és benyitott.

- Dani meg gondolom, a haverjaival valahol elvannak...Amúgy nincs több kólánk?-

- Ja. Nincs csak fanta. -

- Az is valami. - mondta és kivett egy fantát. - Amúúúgy most mi az van veled meg Dáviddal?- kérdezte vigyorogva.

- Semmi különös. Miért?-

- Semmi csak helyes, okos, és még barátnője sincs-

- És ezt honnan veszed, hogy nincs barátnője?-

- Tudod úgy hívják, hogy internet és ismerősök, jaa és osztálytársak. És te is utána nézhettél volna mivel a te kis imádott Ákoskád is az osztálytársa. - miután befejezte felment az emeletre mi Málnával meg utána.

- Ákossal hagyj, Dávidot meg még csak nem is ismerem!-

- Jaj ne már!! Ne legyél olyan, mint abba az új mesébe, hogy minden újtól félnek! Mi is a címe?

- Croodék- mondtam unottan

- Ja igen tényleg Croodék. Na, szóval ne legyél olyan, mint ők!-

- Jó mindegy hagyjuk!-

- Oké akkor majd folytatjuk később. -

- Szuper alig várom- mondtam suttogva. Aztán bementünk a szobámba és ő is nézte velünk a twilight-ot. Aztán anyu és Ani-ék is előkerültek olyan háromnegyed nyolc környékén. Ki derült, hogy együtt elmentek a Csaba centerbe vásárolni. Mikor haza értek mi már aludtunk csak felkeltünk, mert zajt hallottunk lentről. Én riadtan felébredtem Kitti viszont aludt tovább.

- Lányok... Ja, alszotok bocsi. - mondta anyu elsőnek kicsit hangosan aztán suttogva.

- Nem még nézzük a filmet- mondta félálmában Kitti, aki Anyu elsőnek hangosabb beszédétől felébred, vagy legalábbis azt hiszem felébredt.

- Lányok nem baj, ha hamarabb elalszotok! Nyugodtan!- Mondta anyu.

- Nem, mondom, hogy filmet nézünk, hisz még csak háromnegyed nyolc van!- erősködött Kitti.

- Jó, akkor, ahogy akarjátok. -

- Lányok. - szólt be az ajtón Anita miután anyu kiment ( Ani anyukája, féltestvérünk Bálint felesége)

- Bejöhetek? -

- Persze, gyere csak!- mondtam.

- Csak megszeretnélek kérni titeket, hogy holnap délután esetleg ráérnétek vigyázni Anikóra?Csak pár óra mert lenne néhány fontos elintézni valóm. -

- Persze!- mondtuk Kittivel egyszerre.

- Nagyon, köszi, lányok örök hála!-

- Nincs mit!- mondtam

- Jó éjt- mondta majd kiment és becsukta az ajtót.

- Jó éjt- mondtuk Kittivel.

Mi még néztünk Kittivel és Málnával filmet, még megnéztük a Twilight harmadik és negyedik részét, aztán meg néztük még a Párizsi mumus című mesét. Utána mind a ketten bealudtunk.